HTML

Munkahelyi esélyegyenlőség, kompetencia, válasz

Hibák, amelyeket elkövethetünk a munkahelyünkön. Hogyan előzzük meg a munkahelyi konfliktusokat? Mit lehet tenni, ha már baj van? Milyen jogai és kötelességei vannak a munkavállalóknak? Milyen lehetőségek vannak a munkához jutáshoz? Milyen képzéseken érdemes részt venni? Hogyan támogathatjuk saját karrierünket? Hogyan találhatunk törvényes munkalehetőséget?

Friss topikok

Linkblog

Ki akarták rúgni, végül átirányították

2010.04.12. 16:33 | Esélyegyenlőség | 1 komment

Címkék: terror kategória felmondás lemondás zaklatás köztisztviselő képzettség átirányítás rendkívüli lemondás fokozat munkaköri leírás besorolás

A következő levelet panaszos olvasónk küldte. A munkavállaló megpróbáltatásai már huzamosabb ideje tartanak. Olvasónk véleménye szerint a helyzete elfogadhatatlan és a jogszabályok adta lehetőségeken belül érvényt is akar szerezni akaratának. Az eset érdekes és a megoldását jelenleg mi sem tudjuk. A "terror" kifejezés szóba sem kerülhet (egy másik blogon valószínűleg a munkaadó megkövezését, vagy örökös száműzését reklamálnák), de ilyen büntetések nincsenek a magyar jogrendszerben. Alapos okkal lehet azonban vélelmezni a munkaadó többszörös jogsértését. Kérdés elegendő-e mindez ahhoz, hogy a munkavállaló rendkívüli lemondással szüntesse meg a munkaviszonyát?

"Tisztelt Tanácsadó!
 
Korábban már kértem tanácsot Öntől -amelynek tartalmát a levelem utolsó részében meghagytam- , és azt a  válaszát ezúton is megköszönöm.
 
A tanácsa alapján munkajogászt is felkerestem -lévén, hogy kellő anyagi forrással nem rendelkeztem- a jogpont hálózaton keresztül.
 
Nem akarom untatni a részletekkel,ezért csak fő gondolatokban vázolnám fel,hogy mi történt az eltelt időszakban.
 
A közvetlen vezetőm minden követ megmozgató közbenjárására  -egyoldalú tényállításai és a másik fél meghallgatása nélkül-  a munkáltatói jogkört ellátó vezető teljes partnere volt abban, hogy engem abból a munkakörből eltávolítsanak "bármi" áron. Ennek első szakasza az volt, hogy a GYES után, még azelőtt, hogy a szabadságot letöltöttem volna,már a 6 órára csökkentett munkaidős foglalkoztatatásomról döntöttek, 2008.október 12.napján.
 
A munkaidő módosítást jó ideig nem írtam alá , így érvényes munkaszerződés módosítás nélkül alkalmaztak csökkentett munkaidőben, amely miatt 2009 nyarán munkaügyi elenőrzést is tartottak a cégnél, amely tényt az ellenőrzés is megállapította.
 
2009 decemberében, az akkori igazgató - a meghallgatás alapján - okot nem talált az elbocsátásomhoz, ezért írásban is ajánlatot tett a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére azzal a gesztussal, hogy a végkielégítésnek megfelelő összeget egyéb juttatás címén részemre kifizeti, mert ahhoz joga van. Ezt az ajánlatot nem fogadtam el, mert jogilag aggályosnak tűnt, de különben is, nem sokkal az ajánlattétele után, egyéb okok miatt az főigazgató  lemondott.
 
A közvetlen vezetőm továbbra is azt a megoldást választotta az eltávolításomra, hogy minden jogkört megvont tőlem, így az irodába nem mehettem be, elzártak előlem mindent azzal a ki nem mondott célzással, hogy lopok, így nem adott semmilyen munkát, és közben terjesztette felfelé, hogy nem csinálok semmit. Időközben - 5 év kihagyás után - visszajött egy másik kolleganő szülési szabadságról, akit velem szemben továbbra is 8 órás munkarendben alkalmaztak asszisztensként. 
 
2010. január 01. napjával új főigazgatót (nőt) neveztek ki, aki anélkül, hogy személyesen meghallgatott volna  - feltehetőleg a közvetlen munkahelyi vezetőm és az Ő közvetlen munkatársai véleménye alapján - akiket korábban szintén nem ismert -, engem negatív színben könyvelt el.
 
Az első személyes találkozásom és élményem a munkáltatói jogkört ellátó vezetővel az volt, hogy fel kellett mennem hozzá anélkül, hogy tudtam volna,hogy Ő hivat, így felkészülni sem tudtam semmire. Azzal állt elő, hogy a munkehelyi vezetőm elvesztette a bizalmát velem szemben, nem végzek munkát, és Ő nem mondhatja meg a vezetőnek,hogy alkalmazzon az akarata ellenére. Miután megkérdeztem, hogy milyen munkát tagadtam meg, erre azt válaszolta, hogy azt senki nem állította, hogy valamilyen feledataot megtagadtam volna, majd hozzátette, hogy látja, egy talpraesett nő vagyok. Aztán azzal folytatta, hogy Ő az Én helyemben hagyta volna ezeket, és keresett volna más munkahelyet. 
 
Ekkor közöltem vele, hogy tudomásom szerint az intézeti gyógyszertár tevékenységét a korábbi főigazgató kérésére visszaminősítették, így létszám feletti vagyok, és mondjon fel nekem. Azt válaszolta, Ő munkakört nem szüntethet meg, ez egy hosszabb folyamat és az Önkormányzatnál utána kell járnia.
 
Ezt követően oda tette elém azt a munkaszerződés módosítást - amit 2008. októbere óta  nem írtam alá -, majd mondta, hogy  tessék aláírni és megjegyezte, hogy a korábbi vezetés tehetetlensége volt az, hogy az nem volt aláírva a mai napig sem. Hozzátette azt is,  tűrhetetlen, hogy nem végzek munkát, és majd Ő keres nekem házon belül a képesítésének megfelelő szemítógépkezelői feladatot.
 
Ekkor Én felálltam az asztaltól  és - indulatomban, fenyegetettségemben - aláírtam a 2009.február 9. dátummal ellátott,  a gazdasági vezető  és az  azóta már lemondott főigazgató aláírásával ellátott munkaszerződés módosításomat, 2010. március 29. napján.
 
Azt, hogy a szerződést abban az időpontban nem írhattam alá bizonyítja több, időközben készült, a korábbi főigazgatóval történt levelélváltás dokumentumai, és a munkaügyi ellenőzés dokumentumai is.
 
Az aláírás után továbbra is azt hajtogatta az új főigazgató, hogy ez az állapot tűrhetetlen, Én pedig eközben elköszöntem és anélkül, hogy felkért volna, távoztam az irodájából.
 
A főigazgató, 2010. április 6-án megint anélkül, hogy tudtam volna hová kell mennem, felhívott magához, és kész tény elé állított azzal, hogy 2010. április 7-től kezdődően, 2010. június 8. napjáig átirányít a központi sterilizálóba munkavégzésre. A néhány soros írásos döntésében csak a MT. 83/A. §-ra hovatkozott.
 
Ezzel egyidőben elém tette - a közvetlen vezetőm által már több mint egy éve kinézett,  és a főigazgató asszony által is elfogadottnak ítélt - az átirányítás időtartamára vonatkozó  munkaköri leírásomat, és szóban kötelezett, hogy alá kell írnom, mert nem csak a munkavállalónak,hanem a munkáltatónak is vannak jogai.
 
A munköri leírásom, 2010. április 6-tól volt hatályos, de a főigazgató asszony döntéséséről szóló dokumentum szerint az átirányításomra, 2010. április 7. napjától kezdődően került sor, vagyis a munkaköri leírás alapján előbb kellett munkába állnom az átírányításra kijelölt munkahelyen, mint arról döntés született volna, és hozzá teszem, hogy mindezt a szükséges orvosi vizsgálatok és védőoltás nélkül.
 
Az átirányítás helyeként kijelölt munkakörről a következőket kell tudni:
 
-az orvosi műtéti műszerek, véres és gennyes, különösen fertőző anyagok mozgatását, mosogatását, pakolását, a munkahely portalanítását, mosogatást kellene végeznem, és akár 50 kg-os nehéz orvosi műszereket  emelgetését áthelyezését kellene végeznem és nem utolsó sorban a műtéteknél használatos vér felszívásához használatos géz "bucikat" kellett volna hajtogatnom, "gyártanom", közalkalmazottként magasabb képesítés mellett.
 
A munkáltatói jogkört gyakorló vezető nem vette figyelembe a döntésénél a MT.83/A.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezést  - ugyanis "az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat". 
 
Kérdésként merül fel az is, hogy velem, mint közalkalmazotti státuszban alkalmazott dolgozóval szemben, jogszerűen alkalmazhatták-e a hivatkozott  MT. vonatkozó rendelkezéseit?!
 
A képzettségem gyógyszerellátási-szaksszisztens, E fizetési kategóriába sorolva, 22 éve ugyanazon a munkahelyen és munkakörben, mindig is adminisztrációs  tevékenységet: számítógépes könyvelést, gyógyszerkiadás előkészítését végeztem steril munkakörülmények között. Azt sem vette figyelembe a munkáltatói jogkört betöltő vezető, hogy a 4,5 éves gyermekem az óvodába szoktatás miatt folyamatosan beteg, állandóan megfertőződik, és ennek tudatában egy olyan munkahelyre kényszerítettek, ahol fokozott fertőzésnek vagyok kitéve, aminek lehetőségét alátámaszthatja az is, hogy az ott alkalmazott egyik személy súlyos fertőzést is kapott - több hónapja nem dolgozik - és feltehetőleg a munkáltatónak kártérítést is kell fizetnie az említett dolgozó részére.
Nem utolsó sorban, az a munkakör, ahová átirányítottak, gyakorlatilag segésmunka, betanított munka, B kategóriba sorolt munkakör. Az egész átirányításomnak - az eddigi folyamatokat figyelembe véve nem - a célja nem lehet más célja, mint az, hogy Én mondjak fel és ne kelljen a mukaköröm megszűnése miatt elküldeni és végkielégítést fizetni.
 
Elnézést,ha hosszúra sikerült  volna a mondandóm, de próbáltam a részletekre szorítkozni úgy, hogy a velem szembeni bánásmód érzékelhető legyen.
 
A kérdésem annyi lenne, hogy a körülmények ismeretében élhetek-e a rendkívüli lemondás lehetségével - a munkáltató olyan magatartása miatt, amely miatt a közalkalmazotti jogviszony fenntartása lehetetlen -, vagyis ha ezt meglépem, és a muunkáltató ezt nem fogadja el, akkor egy bírósági per véleménye szerint milyen eredménnyel zárulhat a személyemre nézve?
 
Megköszönöm, ha válaszol a levelemre és remélem többet nem kell ilyen kérdésekkel segítségért Önhöz fordulnom.
 
Tisztelettel:
T.G"

A bejegyzés trackback címe:

https://eselyegyenloseg.blog.hu/api/trackback/id/tr881915090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tanácsadó 2010.04.12. 17:15:24

Tisztelt Olvasónk!

Kezdjük a végén: Ez az ügy - amennyiben Ön rendkívüli lemondással szünteti meg a munkaviszonyát -, minden bizonnyal a munkaügyi bíróságon fog végződni. (Az eseményeket árnyalhatja, hogy Ön ragaszkodik-e valamilyen kártérítéshez, illetve az, hogy a munkaadónak elegendő "elégtétel-e" az Ön távozása).

Számomra úgy tűnik, hogy a munkaadó nem tudná álláspontját a bíróság előtt megvédeni, de nézzük a kritikus elemeket:

1. Az Ön munkaviszonya a Kjt. hatálya alá tartozik, ami azt jelenti, hogy a Kjt.-ben külön (eltérően) nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Mt. általános szabályait kell alkalmazni. (A Munka Törvénykönyve a generális szabály, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a speciális).

2.Munkaadója az Mt. 83./A§-a alapján járt el átirányításával kapcsolatban. Erre a jogszabály valóban lehetőséget ad, ez nem a munkaszerződés (kinevezés) módosítása. - (1) Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás).

AZONBAN:
(2) Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.

(3) Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani.

(4) Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a munkáltató 105-106. §-okon, illetve a 150. § (1) bekezdésén alapuló intézkedésének időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.

(5) Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.

(6) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az (5) bekezdés szerinti díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg.

(7) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.

Ön az aránytalan (jog)sérelemre hivatkozik, - kérem vizsgálja meg, hogy a fenti pontokban felsoroltakban talál-e olyan jogalapot, amely hivatkozásul szolgálhat az Ön számára.

2. A munkaköri leírást, annak módosítását, kiegészítését Önnek alá kell írnia, - az a kinevezés részét képezi, - álláspontom szerint annak egyoldalú módosítása jogsértő és ellentétes az átirányítás funkciójával. - A határidőket akkor tudja kifogásolni, ha Ön a jelenléti ív, vagy egyéb más bizonyító dokumentumok alapján az átirányítás alapján történő feladat végrehajtását megkezdte. ISMÉTLEM, a munkaadónak valóban vannak jogai, az átirányítással nem, - a munkaköri leírás MÓDOSÍTÁSÁVAL azonban túllépte a hatáskörét, - Önt félrevezette, - a dokumentumot nem kellett volna aláírnia.

3. Az Ön által hivatkozott egészségügyi kockázatokat nem Önnek, hanem orvosnak, gyermekorvosnak, orvos szakértőnek kell megállapítania! A szakértő véleménye alapján fel kell hívni a munkaadó figyelmét a felmerült sérelem jellegére és részleteire.

Amennyiben igazolható, hogy az Ön gyermeke az Ön munkakörülményei miatt fokozott egészségügyi kockázatnak van kitéve, úgy a munkaadónak - véleményem szerint - AZONNAL intézkednie kell az átirányítás megszüntetéséről.

4. Mivel a Kjt. nem zárja ki az Mt. átirányításról szóló 83/A. §-ának alkalmazását, ezért nem kell módosítani a kinevezési okmányt, ha a közalkalmazottat átirányítják más munkakör – részbeni vagy teljes, saját munkakör melletti vagy ahelyetti - elvégzésére. De itt is követelmény, hogy az átirányítás csak ideiglenes lehet , továbbá csakis a munkáltató működésével összefüggő okból kerülhet rá sor. Speciális szabály – Kjt. 24. § (1) bekezdés - vonatkozik az átirányítás díjazására. Míg az Mt. szerint a munkavállalót a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg a díjazás, addig a Kjt. értelmében: ha a közalkalmazott az átirányítás során jelentős többletmunkát végez , akkor illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás = helyettesítési díj is megilleti.

ÖSSZEGEZVE: A dolog jelenleg úgy áll, hogy a munkaadó "quasi" az Ön beleegyezésével irányította át Önt másik munkahelyre. Ön akkor jár el helyesen, ha a jogsértés(ek)re felhívja a munkaadó figyelmét és felszólítja a jogsértés megszüntetésére. (FONTOS KÉRDÉS, hogy bizonyítható-e az a tény, hogy Önt a munkaköri leírás-módosításának aláírásakor megtévesztették?!).

Amennyiben a MEGALAPOZOTT felszólítás ellenére sem változtatja meg a munkaadó a jogsértő magatartását, úgy az megalapozhatja a rendkívüli lemondás alkalmazásának lehetőségét. KÉRDÉS: hogy az átirányítás meglehetősen szűk időintervallumában megéri-e kenyértörésre vinnie a dolgokat. Mindenesetre javaslom, hogy a TÉNYEKET ÍROTT FORMÁBAN próbálja meg dokumentálni és az átirányítás esetleges lejártával RAGASZKODJON az eredeti munkaköri leírásának helyreállításához.
Tisztelettel:
a Tanácsadó
süti beállítások módosítása