HTML

Munkahelyi esélyegyenlőség, kompetencia, válasz

Hibák, amelyeket elkövethetünk a munkahelyünkön. Hogyan előzzük meg a munkahelyi konfliktusokat? Mit lehet tenni, ha már baj van? Milyen jogai és kötelességei vannak a munkavállalóknak? Milyen lehetőségek vannak a munkához jutáshoz? Milyen képzéseken érdemes részt venni? Hogyan támogathatjuk saját karrierünket? Hogyan találhatunk törvényes munkalehetőséget?

Friss topikok

Linkblog

Vége a kiszámíthatatlanságnak! Kompetencia-fejlesztő ügyfélkezelési program a szépségiparban dolgozóknak.

2010.11.07. 16:57 | Esélyegyenlőség | Szólj hozzá!

Címkék: marketing fórum pr ingyenes forgalom szépség adatbázis beauty ügyfél kompetencia titok wellness képzés ügyfélkezelés ipar szépségipar kiszámítható tobbugyfel.com sikertelen vállalkozók klubja

A Magyar Távmunka Szövetség (MTMSZ) szakemberei a szépségipari vállalkozások ügyfélkezelési és önmenedzselési technikáit tesztelték a hét végén megrendezett  Beauty Hair & Spa nemzetközi szépségipari szakkiállításon és vásáron.

A kiállítás egyik szakmai újdonsága volt az a szépségipari vállalkozóknak és kisvállalkozóknak szóló, Magyarországon egyedülálló szolgáltatás, amely professzionális módon tanítja meg az ügyfélkezelés fortélyait az érdeklődő közönség számára.

Déri Tamás az MTMSZ koordinációs igazgató véleménye szerint, az önfoglalkoztatás és a sikeres vállalkozóvá válást nem kizárólag az újabb és újabb eszközök vásárlása és a szakmai továbbképzések segíthetik elő.

Déri elmondta, miközben sokan koncepció nélkül próbálnak újabb és újabb termékeket kínálni az ügyfélkörük, vendégkörük számára, addig a hozzáadott értékek, a minőségi szolgáltatások, az ügyfélközpontúság, vendégközpontúság gyakran a háttérbe szorul.

A vendégkör kialakítása, megtartása és bővítése, a vendégforgalom kiszámíthatósága, - a biztonság és tervezhetőség jelenti egy vállalkozás alapját.

Az ügyfelek, vendégek is nehezen igazodnak el a folyamatosan bevezetésre kerülő szolgáltatások és eszközök rengetegében. Megfelelő tematika és tudatos rendszerszemlélet kialakítása nélkül a vásárolt szolgáltatások minősége és értéke nehezen válik meghatározhatóvá és ezek összehasonlítása is körülményes a piacon jelenlévő hasonló szolgáltatásokkal.

A most bevezetésre kerülő szolgáltatás nem marketing képzést takar. A tömegméretű marketing tréningek mára elveszítették vonzerejüket, sok esetben visszatetszést keltenek az álomígéretek, a könnyen megszerezhető forintmilliók megszerzhetőségének ígérete. A vállalkozókból és a kisvállalkozások tulajdonosaiból sem marketing-szakembereket, sem közgazdászokat nem kell képezni. A megszerzett igényes szakmai tudás mellett szükséges azonban az ügyfelek minőségibb kiszolgálását és az ügyfélelégedettséget növelő személyes kompetenciák bővítése.

A koordinációs igazgató hozzátette, hogy sok vállalkozó és vállalkozás vállal felesleges költségeket és kiadásokat – akár sok százezer forintos tételekben – a PR, a marketing- kommunikáció és az ügyvitel területén, miközben ezek egyszerű eszközökkel is hatékonyan és költségtakarékosan lehetnek elérhetőek mindenki számára.

Déri Tamás elmondta, hogy a szakmai alapú önmenedzselés oktatásával egy olyan abszolút hiánypótló szolgáltatás kerül bevezetésre Magyarországon, amely a válságból történő kilábalásnak és a mikrogazdaság fejlődésének, a fogyasztás növekedésének is fontos mérföldköve lehet.

A megfelelő ügyfélkezelés sok száz vállalkozás sikerességét és több ezer munkahely létrejöttét segítheti elő. Az MTMSZ és a tobbvendeg.com a vállalkozás-fejlesztés, a szolgáltatások minőségfejlesztése és a foglalkoztathatóság javítása érdekében stratégiai együttműködési megállapodást kötött.

A Nyugat-Európában és Amerikában alkalmazott kifejezetten a szépségiparban dolgozók számára kidolgozott kompetenciát fejlesztő és bővítő technikák oktatására kidolgozott program magyarországi bemutató előadására 2010. november 24-én kerül sor délelőtt 9 órától  Budapesten a III. kerületi Hotel Touringban.

Terror: a románok a hibásak!

2010.10.10. 18:02 | Esélyegyenlőség | 1 komment

Címkék: munka külföld hülyeség projekt román főnök targonca vezető projektvezető biztos munkahely

A terror blogon zajlik az élet és folyik a vér, a gerillák (vagy a gorillák?!) tovább folytatják ádáz harcukat a békés munkavállalókkal. Annyi marhaság gyűlt össze így az elmúlt időben, hogy egy kicsit érdemes foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, nehogy az "áldozatok" és főleg az egyoldalúságot fel nem adó szerkesztők a békefenntartók hiánya miatt szenvedjenek.

Egy új bejegyzés szerint az "áldozat" egy biztos munkahelyet hagyott ott komoly referenciával, egy német-magyar vegyesvállalat szakmai kihívásokat támasztó projektvezetői pozíciójáért. (A karrierépítésnek és a munkahely-változtatásnak mindíg vannak koczkázatai, - talán meg kellett volna alaposabban fontolni a dolgot és jobban körülnézni a leendő munkahelyen...)

A történet szerint a "krach" már a 3. héten beütött, mert "hősünk", mint a logisztikai szakterületért egyetemlegesen felelős vezető, leparancsolta a több milliós targoncáról a "külsős" takarítót, miután annak állítólag sem kezelői engedélye, sem felhatalmazása nem volt rá, hogy használja. (Biztosan csak én nem értem, hogy egy projektvezetőnek mi köze van a targoncákhoz, illetve sértettünk, hogyan vált az egyik pillanatról a másikra logisztikai vezetővé. No és mi lesz a projektekkel?)

Sértettünk - biztosan miután igazoltatta a számára ismeretlen személyt - kiderítette, hogy az - festő-mázoló szakmunkás képesítéssel heti két alkalommal össz. 4 órás munkáért -  400 000 Ft-ot számlázott havonta a cég felé. (Botrányos! Tegyük fel, hogy talán rejlik némi igazság, a sérelmet szenvedett igazságérzetben, - de jelen esetben megrendelt szolgáltatásról van szó, a munkát végző ember megfelelő képesítéséért nem felelős közvetlenül az, aki a szolgáltatást megrendelte).

Természetesen a vállalkozó, "hősünk" utasítását nem vette jó néven és akképp reagált (mint magyar ajkú román állampolgár), hogy ilyen módon az ő munkavégzését akadályozzák, ami számára egyébként is nehéz, hisz ezért a pénzért neki mint erdélyi illetőnek itt kétszer annyit kell dolgoznia, mint otthon! (Hát nem biztos, hogy a cég alkalmazottjának utasítási joga van egy olyan személlyel szemben, aki nem a cég alkalmazottja, - sőt: biztosan nincsen! -, de a burkolt "románozás" azért több a soknál).

Sértettünk nem is rejtette véka alá kirekesztő véleményét, hiszen válaszul(kultúrált hangnemben, és igen választékosan) közölte a vállalkozóval: akkor vissza kell menni oda, ahonnét jött! (De kemény...)

20 perc múlva sértettünknek jelentkeznie kellett az igazgatónál, lévén a kérdéses személy az ő keresztfia volt. Másnap már nem dolgoztt a cégnél. (És? Meglepődött? Cccc.)

Panaszosunk szerint az oly megbecsült és sokat segített romániai magyarok között erősen működik velünk szemben a diszkrimináció és a gusztustalanul korrupt protekcionizmus!! (Én ismerek olyan szervezetet, ahol ez a stílus biztosan bejönne, - kultúr helyen viszont sértő, mondanám, hogy kirekesztő húrokat penget. A bulvárban viszont nincsen az a szemét, amit meg ne lehetne írni, azért szégyellje magát, aki az ilyet közzéteszi.)

"Hősünk" tovább magyarázza, hogy már az egyik előző munkahelyén is volt egy román fiatalember (véleményem szerint, hogy hiába beszél valaki magyarul, ha a személyi igazolványában az áll, hogy Romániában született, és román anyanyelvű, akkor az ő olvasatában jogilag nem magyar), ki manageri minősítésében hasonlóképp építette a klientúráját, csak mivel szemérmetlenül loptak a cég vagyonából, így hamar lapátra kerültek. (Grétsy tanár úr mondaná: no, álljunk meg egy szóra! Szóval eltekintve attól az alapvető tévedéstől, hogy azt nem a születési hely, és az iratok döntik el, hogy valaki magyar és magyarnak vallja-e magát, - ezúton jelzem a T. olvasóknak, hogy a kijelentés miatt belső vizsgálatot indítottunk és megfontoljuk, hogy panaszt nyújtunk be a post kapcsán hivatalos szervek felé is. Egyben levelet fogunk eljuttatni a Terror blog támogatóihoz is, és fel fogjuk hívni a figyelmet a sorozatosan megjelenő anomáliákra, esetleges jogsértésekre).

Sértettünk beszámol egy harmadik esetről is (azért elég gyakori lehetett esetében a munkahely változtatás), amely történet szerint Ausztriában hozta össze a sors egy "román" konkurrensével. Már negyedik alkalommal utazott ki felvételi interjúra az adott munkáltatóhoz, mikor a béralkuhoz érve közölték vele, hogy "román" kollégája fele annyiért vállalja az adott munkakört, így ő nyert. (megjegyzi továbbá: ő is csak a leendő osztrák asszisztense bérének felét kérte). (Már ezek az osztrákok is csúnyán bánnak megkeseredett hazánk fiával. Talán nem véletlenül...)

Emberünk azon a véleményen van, hogy ezzel a romániai magyarok felé nyilvánított "felebaráti szeretetünkkel" csak magunkkal tolunk ki, hisz igénytelenségük folytán ők Magyarországon is úgy lenyomták a bérszintet, hogy abból már valamit is magára adó ember képtelen havonta kijönni, nem beszélve, hogy - szerinte - általuk 200 000 potenciális álláslehetőségtől szabadítottuk meg magunkat itthon. (Felhívnám a figyelmet arra, hogy a minimálbért és garantált bérminimumot Magyarországon jogszabály határozza meg. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy a munkaadók többsége kollektív szerződést alkalmaz. Ezek a jogi garanciák gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy a külföldről érkező munkavállalók érdemben negatív, vagy pozitív tartományba tudják sodorni az általános béralku folyamatát. Amennyiben mégis diszkrimináció történik, úgy az érdekvédelmi szervezetekhez, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, - végső esetben pedig akár bírósághoz is lehet fordulni).

Emberünk végül bevallja: az említett szituáció miatt immár 1 éve vagyok álláskereső. (No csak, no csak. Ő, aki a biztos álláslehetőségét adta fel az állítólagos projektvezetői posztért, -  de mint kiderült csak a raktáros beosztásig jutott. Ismét nem értem, hogy miért kell ennyire hülyének nézni másokat?).

Állítása szerint felsőfokú képesítéssel, 3 nyelvismerettel, és bizonyíthatóan globális szakmai elismerésekkel és hivatalosan bejelentett (800 000 Ft/hó) javadalmazással kísért múlttal próbál elhelyezkedni. (A Münchausen szindrómát nem említette, - ami viszont sok esetben objektív kizáró körülmény).

Emberünk az elmúl 2 hónap során két hónapban 18 állásinterjún jártam magyar, valamint német-magyar közép és nagyvállallatoknál. (Eseménydús 2 hónap lehetett, majdnem minden másnap állásinterjú és még az a sok külföldi utazás is... Tényleg. Potyognak a könnyeim. A röhögéstől).

 Elmondása szerint szituáció a válságra hivatkozva mindig a következő: a bérkonstrukció: hivatalosan a létminimum, zsebbe maximum 130 ezer! (középvezetői felelős pozícióért!), útiköltségtérítés nincs, a választható cafetériaportfólióról ne is beszéljünk. (Ezek a csúnya romániai születésű munkások tényleg jól lenyomhatják a bérszintet, ha már 800.000, -ft /hó bruttó bért sem fizetnek középvezetői pozíciókban. Azért az is érdekelne, hogy a terror blog szerkesztői el szokták olvasni ezeket a leveleket, vagy csak "dafke" leközlik minden őrült levelét?! A 130.000 forintos munkabér közel van a Magyarországi átlagbérhez. Nem nettó zsebbe, hanem bruttóban és levonásokkal. Egyszerűen felháborítónak tartom ezt a nagyképű, pökhendi, kivagyi stílust! Úgy gondolom, hogy nagyon sokan örülnének ebben az országban, ha havonta nettó 130 ezer forintot kereshetnének! Ezért minden jó szándékú magyar polgár nevében kikérem magamnak, hogy valaki alacsonynak, kevésnek, megalázónak mutassa azt, ha adózás nélkül ennyi pénzt megkeres!).

Egyéb kommentárt a végére most nem szeretnék fűzni, szerintem mindenki vonja le a tanulságokat a történetből. Állítom, hogy az ilyen levelek közzététele nem segít, hanem árt a munkaadók és munkavállalók közötti ellentétek rendezésének folyamatában!

 

Zavarja a légkondi, de nem kérdezte meg, hogy ülhetne-e máshova?

2010.04.25. 14:23 | Esélyegyenlőség | 1 komment

Címkék: terror allergia zokni fej papír igazolás iroda légkondi tüdő légkondicionáló köhögés nyak irodaház váll köhög arcüreg agyilag zokni lobogtat

A következő arany "szösszenetet" blogtársunkon itt! találtuk. A kérdés felvetése - kivételesen - értelmesnek tűnik, bár az nem derül ki, hogy a munkavállaló miért nem a munkaadójának /felettesének jelzi, ha a munkakörülmények az egészségét veszélyeztethetik. (A veszélyeztetettség bejelentése egyébként kötelessége lenne, - ennek hiányában a későbbiekben nem hivatkozhat erre, ha egészségkárosodás éri). A munkakörülmények megfelelnek az általánosan elvárható /előírt követelményeknek.

Történetünk hőse 7 emeletes irodaházban dolgozik, ahol hétfőn "beizzították" a várva várt légkondit. Hétfő este óta "kiszakad" a tüdeje, fáj a válla, a nyaka, a torka, az orra, az arca, az összes ujja, - a szemem "folyik". A légkondicionáló berendezést állítólag nem lehet leljebb venni, mert akkor a többi kolléga szenved. Panaszosunk pulcsiban ül, "zokniban, mint egy hülye", de teljesen feleslegesen, mert a "baj" már megint a nyakán van. Ki van száradva a torka, szárazon köhög, fullad, elmegy a hangja. Nagyon fájnak az ujjai és a válla, nyaka.

Kérdése: ad-e igazolást orvos, ha "légkondi-allergiás?" Panaszosunk kezében van - állítólagosan - igazolás "rágóízület-gyulladásról, arcüregről, légkondinál tünetszerű fulladásról".

Kérdezi: "ha lobogtatom a papírt, átraknak a cégnél máshova, ahol arrébb lehet tenni az asztalt. A mi szintünkön rögzítve, és pont a fejemre fújja ez a szar. Többieknek nincs bajuk, egy kolleganő járt még ízületi injekciózásra emiatt, de ő már nyugdíjas."

Elöljáróban megjegyezzük, hogy első lépésként meg kellene próbálni kultúrált stílusú levelet megfogalmaznia a panaszosnak. Más részről nyomatékosan felhívjuk a figyelmét arra, hogy a munkaadó esetleges jogsértéséről akkor lehet beszélni, amennyiben a munkavállaló egészségét, tudatosan (szándékosan), az egészségügyi követelmények figyelmen kívül hagyásával veszélyezteti!

Munkaidő alatt küldött üzenetet kollégájának, megorroltak rá

2010.04.20. 22:55 | Esélyegyenlőség | 1 komment

Címkék: blog iwiw internet post bűn munkahely bizonyíték közösségi oldal adatforgalom munkaadó munkaidő munkahelyi terror vélelem

Nem mehetünk el szó nélkül a következő eset mellett. Korábban gallottunk (olvastunk) hasonló példát, úgy érezzük azonban, hogy érdemes foglalkozni a jelenséggel.

A történet http://munkahelyiterror.blog.hu oldalon jelent meg. A post íróját - állítólag - a munkahelyén meg akarják hurcolni egy olyan dologért, amit nem ő követt el, illetve a levél írója még maga sem tudja, milyen következményekkel fog járni a dolog,  mert - elmondása szerint -  folyamatban van az ügy.

Az állítás szerint a munkavállaló bűne az, hogy az egyik kollégájának trágár és piszkos üzenetet küldött az iwiw -ről. Szerinte a történet már ott sántít, hogy a levél megérkezésekor illetve kiküldésekor ő a munkahelyén tartózkodott, amit a blokkoló óra is bizonyíthat, ráadásul alig használom az említett oldalt.

A levél írója szerint az egész ügy nevetséges de a munkáltatója ezt komolyan gondolja.

Elmondása szerint : "Részben egy kicsit hibás vagyok, mivel a jelszavam a születési dátumom volt (már megváltoztattam), így könnyen rájöhetett az illető, aki  minden bizonnyal alám akart tenni. A szolgáltatómat felhívtam bizonyíték van arra hogy itthonról nem ment az üzenet mivel nem volt semmilyen adatforgalom a munkahelyemen pedig nincs internet, és én pedig bent voltam az üzenet írásakor.
Mit tehetek ebben a szituációban?"

Ki akarták rúgni, végül átirányították

2010.04.12. 16:33 | Esélyegyenlőség | 1 komment

Címkék: terror kategória felmondás lemondás zaklatás köztisztviselő képzettség átirányítás rendkívüli lemondás fokozat munkaköri leírás besorolás

A következő levelet panaszos olvasónk küldte. A munkavállaló megpróbáltatásai már huzamosabb ideje tartanak. Olvasónk véleménye szerint a helyzete elfogadhatatlan és a jogszabályok adta lehetőségeken belül érvényt is akar szerezni akaratának. Az eset érdekes és a megoldását jelenleg mi sem tudjuk. A "terror" kifejezés szóba sem kerülhet (egy másik blogon valószínűleg a munkaadó megkövezését, vagy örökös száműzését reklamálnák), de ilyen büntetések nincsenek a magyar jogrendszerben. Alapos okkal lehet azonban vélelmezni a munkaadó többszörös jogsértését. Kérdés elegendő-e mindez ahhoz, hogy a munkavállaló rendkívüli lemondással szüntesse meg a munkaviszonyát?

"Tisztelt Tanácsadó!
 
Korábban már kértem tanácsot Öntől -amelynek tartalmát a levelem utolsó részében meghagytam- , és azt a  válaszát ezúton is megköszönöm.
 
A tanácsa alapján munkajogászt is felkerestem -lévén, hogy kellő anyagi forrással nem rendelkeztem- a jogpont hálózaton keresztül.
 
Nem akarom untatni a részletekkel,ezért csak fő gondolatokban vázolnám fel,hogy mi történt az eltelt időszakban.
 
A közvetlen vezetőm minden követ megmozgató közbenjárására  -egyoldalú tényállításai és a másik fél meghallgatása nélkül-  a munkáltatói jogkört ellátó vezető teljes partnere volt abban, hogy engem abból a munkakörből eltávolítsanak "bármi" áron. Ennek első szakasza az volt, hogy a GYES után, még azelőtt, hogy a szabadságot letöltöttem volna,már a 6 órára csökkentett munkaidős foglalkoztatatásomról döntöttek, 2008.október 12.napján.
 
A munkaidő módosítást jó ideig nem írtam alá , így érvényes munkaszerződés módosítás nélkül alkalmaztak csökkentett munkaidőben, amely miatt 2009 nyarán munkaügyi elenőrzést is tartottak a cégnél, amely tényt az ellenőrzés is megállapította.
 
2009 decemberében, az akkori igazgató - a meghallgatás alapján - okot nem talált az elbocsátásomhoz, ezért írásban is ajánlatot tett a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére azzal a gesztussal, hogy a végkielégítésnek megfelelő összeget egyéb juttatás címén részemre kifizeti, mert ahhoz joga van. Ezt az ajánlatot nem fogadtam el, mert jogilag aggályosnak tűnt, de különben is, nem sokkal az ajánlattétele után, egyéb okok miatt az főigazgató  lemondott.
 
A közvetlen vezetőm továbbra is azt a megoldást választotta az eltávolításomra, hogy minden jogkört megvont tőlem, így az irodába nem mehettem be, elzártak előlem mindent azzal a ki nem mondott célzással, hogy lopok, így nem adott semmilyen munkát, és közben terjesztette felfelé, hogy nem csinálok semmit. Időközben - 5 év kihagyás után - visszajött egy másik kolleganő szülési szabadságról, akit velem szemben továbbra is 8 órás munkarendben alkalmaztak asszisztensként. 
 
2010. január 01. napjával új főigazgatót (nőt) neveztek ki, aki anélkül, hogy személyesen meghallgatott volna  - feltehetőleg a közvetlen munkahelyi vezetőm és az Ő közvetlen munkatársai véleménye alapján - akiket korábban szintén nem ismert -, engem negatív színben könyvelt el.
 
Az első személyes találkozásom és élményem a munkáltatói jogkört ellátó vezetővel az volt, hogy fel kellett mennem hozzá anélkül, hogy tudtam volna,hogy Ő hivat, így felkészülni sem tudtam semmire. Azzal állt elő, hogy a munkehelyi vezetőm elvesztette a bizalmát velem szemben, nem végzek munkát, és Ő nem mondhatja meg a vezetőnek,hogy alkalmazzon az akarata ellenére. Miután megkérdeztem, hogy milyen munkát tagadtam meg, erre azt válaszolta, hogy azt senki nem állította, hogy valamilyen feledataot megtagadtam volna, majd hozzátette, hogy látja, egy talpraesett nő vagyok. Aztán azzal folytatta, hogy Ő az Én helyemben hagyta volna ezeket, és keresett volna más munkahelyet. 
 
Ekkor közöltem vele, hogy tudomásom szerint az intézeti gyógyszertár tevékenységét a korábbi főigazgató kérésére visszaminősítették, így létszám feletti vagyok, és mondjon fel nekem. Azt válaszolta, Ő munkakört nem szüntethet meg, ez egy hosszabb folyamat és az Önkormányzatnál utána kell járnia.
 
Ezt követően oda tette elém azt a munkaszerződés módosítást - amit 2008. októbere óta  nem írtam alá -, majd mondta, hogy  tessék aláírni és megjegyezte, hogy a korábbi vezetés tehetetlensége volt az, hogy az nem volt aláírva a mai napig sem. Hozzátette azt is,  tűrhetetlen, hogy nem végzek munkát, és majd Ő keres nekem házon belül a képesítésének megfelelő szemítógépkezelői feladatot.
 
Ekkor Én felálltam az asztaltól  és - indulatomban, fenyegetettségemben - aláírtam a 2009.február 9. dátummal ellátott,  a gazdasági vezető  és az  azóta már lemondott főigazgató aláírásával ellátott munkaszerződés módosításomat, 2010. március 29. napján.
 
Azt, hogy a szerződést abban az időpontban nem írhattam alá bizonyítja több, időközben készült, a korábbi főigazgatóval történt levelélváltás dokumentumai, és a munkaügyi ellenőzés dokumentumai is.
 
Az aláírás után továbbra is azt hajtogatta az új főigazgató, hogy ez az állapot tűrhetetlen, Én pedig eközben elköszöntem és anélkül, hogy felkért volna, távoztam az irodájából.
 
A főigazgató, 2010. április 6-án megint anélkül, hogy tudtam volna hová kell mennem, felhívott magához, és kész tény elé állított azzal, hogy 2010. április 7-től kezdődően, 2010. június 8. napjáig átirányít a központi sterilizálóba munkavégzésre. A néhány soros írásos döntésében csak a MT. 83/A. §-ra hovatkozott.
 
Ezzel egyidőben elém tette - a közvetlen vezetőm által már több mint egy éve kinézett,  és a főigazgató asszony által is elfogadottnak ítélt - az átirányítás időtartamára vonatkozó  munkaköri leírásomat, és szóban kötelezett, hogy alá kell írnom, mert nem csak a munkavállalónak,hanem a munkáltatónak is vannak jogai.
 
A munköri leírásom, 2010. április 6-tól volt hatályos, de a főigazgató asszony döntéséséről szóló dokumentum szerint az átirányításomra, 2010. április 7. napjától kezdődően került sor, vagyis a munkaköri leírás alapján előbb kellett munkába állnom az átírányításra kijelölt munkahelyen, mint arról döntés született volna, és hozzá teszem, hogy mindezt a szükséges orvosi vizsgálatok és védőoltás nélkül.
 
Az átirányítás helyeként kijelölt munkakörről a következőket kell tudni:
 
-az orvosi műtéti műszerek, véres és gennyes, különösen fertőző anyagok mozgatását, mosogatását, pakolását, a munkahely portalanítását, mosogatást kellene végeznem, és akár 50 kg-os nehéz orvosi műszereket  emelgetését áthelyezését kellene végeznem és nem utolsó sorban a műtéteknél használatos vér felszívásához használatos géz "bucikat" kellett volna hajtogatnom, "gyártanom", közalkalmazottként magasabb képesítés mellett.
 
A munkáltatói jogkört gyakorló vezető nem vette figyelembe a döntésénél a MT.83/A.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezést  - ugyanis "az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat". 
 
Kérdésként merül fel az is, hogy velem, mint közalkalmazotti státuszban alkalmazott dolgozóval szemben, jogszerűen alkalmazhatták-e a hivatkozott  MT. vonatkozó rendelkezéseit?!
 
A képzettségem gyógyszerellátási-szaksszisztens, E fizetési kategóriába sorolva, 22 éve ugyanazon a munkahelyen és munkakörben, mindig is adminisztrációs  tevékenységet: számítógépes könyvelést, gyógyszerkiadás előkészítését végeztem steril munkakörülmények között. Azt sem vette figyelembe a munkáltatói jogkört betöltő vezető, hogy a 4,5 éves gyermekem az óvodába szoktatás miatt folyamatosan beteg, állandóan megfertőződik, és ennek tudatában egy olyan munkahelyre kényszerítettek, ahol fokozott fertőzésnek vagyok kitéve, aminek lehetőségét alátámaszthatja az is, hogy az ott alkalmazott egyik személy súlyos fertőzést is kapott - több hónapja nem dolgozik - és feltehetőleg a munkáltatónak kártérítést is kell fizetnie az említett dolgozó részére.
Nem utolsó sorban, az a munkakör, ahová átirányítottak, gyakorlatilag segésmunka, betanított munka, B kategóriba sorolt munkakör. Az egész átirányításomnak - az eddigi folyamatokat figyelembe véve nem - a célja nem lehet más célja, mint az, hogy Én mondjak fel és ne kelljen a mukaköröm megszűnése miatt elküldeni és végkielégítést fizetni.
 
Elnézést,ha hosszúra sikerült  volna a mondandóm, de próbáltam a részletekre szorítkozni úgy, hogy a velem szembeni bánásmód érzékelhető legyen.
 
A kérdésem annyi lenne, hogy a körülmények ismeretében élhetek-e a rendkívüli lemondás lehetségével - a munkáltató olyan magatartása miatt, amely miatt a közalkalmazotti jogviszony fenntartása lehetetlen -, vagyis ha ezt meglépem, és a muunkáltató ezt nem fogadja el, akkor egy bírósági per véleménye szerint milyen eredménnyel zárulhat a személyemre nézve?
 
Megköszönöm, ha válaszol a levelemre és remélem többet nem kell ilyen kérdésekkel segítségért Önhöz fordulnom.
 
Tisztelettel:
T.G"

süti beállítások módosítása