HTML

Munkahelyi esélyegyenlőség, kompetencia, válasz

Hibák, amelyeket elkövethetünk a munkahelyünkön. Hogyan előzzük meg a munkahelyi konfliktusokat? Mit lehet tenni, ha már baj van? Milyen jogai és kötelességei vannak a munkavállalóknak? Milyen lehetőségek vannak a munkához jutáshoz? Milyen képzéseken érdemes részt venni? Hogyan támogathatjuk saját karrierünket? Hogyan találhatunk törvényes munkalehetőséget?

Friss topikok

Linkblog

Változó viszonyok

2010.03.20. 12:24 | Esélyegyenlőség | 1 komment

Címkék: ügyvéd terror fizetés munkahely felmondás felszámolás végkielégítés jogutód

A következő bejegyzésben olvasónk arról panaszkodik, hogy megszűnő félben lévő munkahelyén nem tekintik folyamatosnak több évtizedes munkaviszonyát. Megteheti-e a jogutód munkaadó, hogy kibújik végkielégítés fizetési kötelezettsége alól? Megteheti-e a vállalat ügyvédje, hogy nem ad a munkavállalóknak teljeskörű tájékoztatást, vagy kifejezetten félrevezető információkat ad?

A levél:

Tisztelt Tanácsadó!

Szeretném megtudni, hogy én egy szövetkezetnél dolgoztam aminek a jogutódja
 2007.12.10-vel egy Kft lett.
Az első munkaszerződésemem a 2007.12.10-i dátum szerepel, amit az ügyvezető igazgató ügyvédje készített el.

Én a szövetkezetnél 1976-óta voltam alkalmazásban. A problémám az új
munkaszerződésekkel van, azokon 2007.12.11-i dátum szerepel.
Az ügyvéd Úr azt mondta mivel mi evvel a dátummal (2007. 12.11-el) irtam alá
a munkaszerződés módosításokat, olyan mintha akkor léptem volna be a Kft-be, és így nem jár végkielégítés, se felmondási idő.
A 34 éves folyamatos munkaviszonyom után szerzett jogokat lehetséges, hogy elvesztem a dátum miatt, pedig a mai napig megszakítás nélkül dolgozom itt?
A Kft sajnos fizetésképtelen, fizetésünket amit erre a hónapra járna még nem
kaptuk meg. Továbbra is dolgozunk, mert március 29-vel akarja megszűntetni munkaviszonyunkat.
>
> Kérdésem a továbbiakban, hogy 3 hónap felmondási időre jár-e
> szabadság,illetve a 6 hónapos végkielégítés. Ha március 29-én felmond mikor
> kell fizetnie?
>
>
>
> Válaszát előre is köszönöm.

A bejegyzés trackback címe:

https://eselyegyenloseg.blog.hu/api/trackback/id/tr91854362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tanácsadó 2010.03.20. 12:42:21

Tisztelt Olvasónk!

Amennyiben a Kft. a szövetkezet jogutódja, valamint a Kft-vel
megkötött munkaszerződés is elismeri a munkaviszony jogfolytonosságát,
- úgy a munkaviszony is folyamatosnak tekintendő. Amennyiben a Kft.
jogutódja ugyan a szövetkezetnek, de a munkavállalók szerződésében nem
lett rögzítve a munkaviszony folyamatosságának elismerése, akkor azt
kell vizsgálni, hogy a szövetkezeti tulajdonrész (ha volt ilyen)
megváltásra került-e? Amennyiben a korábbi szövetkezeti tagi tulajdon
nem került megváltásra, úgy jogvita esetén a bíróság valószínűleg a
munkaviszony folyamatosságának elismerése mellett foglalhat állást.

Egyéb esetekben kérni kell a bíróságtól (a területileg illetékes
megyei munkaügyi bíróságon) a munkaviszony folyamatosságának
megállapítását. A tanácsadónak nem feladata, hogy a körülmények
részletes ismerete nélkül feltételezésekbe bocsátkozzon a bíróság
későbbi ítéletéről. Véleményünk szerint azonban elképzelhető a
munkajogviszony folyamatosságának utólagos elismertetése.

A felmondási idő a felmondás kézhezvételét követő naptól a
munkaviszony utolsó napjáig eltelt idő. A felmondási idő kezdete a
felmondás közlését (kézbesítését) követő nap. A felmondási idő
legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg.

A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

* három év után 5 nappal,
* öt év után 15 nappal,
* nyolc év után 20 nappal,
* tíz év után 25 nappal,
* tizenöt év után 30 nappal,
* tizennyolc év után 40 nappal,
* húsz év után 60 nappal

meghosszabbodik.

A felmondás idejére külön szabadság nem jár, az éves szabadság a
munkaviszony megszűnéséig arányos részét ki kell adni. Értelem szerűen
ezt az időt nem kell munkában tölteni.

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt
az alábbiakban meghatározott időtartam (felmondási védelem) alatt:

* a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a
betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy
foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre
való jogosultság időtartama alatt,
* a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés időtartama alatt,
* a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából
kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,
* a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési
szabadság időtartama alatt,
* a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés
nélküli szabadság időtartam alatt.

A munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató rendes felmondása vagy
jogutód nélküli megszűnése következtében történő megszűnése esetére
jár. A végkielégítés előfeltétele, hogy a munkavállaló meghatározott
időtartam alatt a munkáltatónál munkaviszonyban álljon.

A végkielégítés mértéke a munkavállalónál munkaviszonyban töltött

* legalább három év esetén: egyhavi;
* úegalább öt év esetén: kéthavi;
* legalább tíz év esetén: háromhavi;
* legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
* legalább húsz év esetén: öthavi;
* legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset.

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell
hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot
meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát (kivéve a közeli
hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása
céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot). A végkielégítés
mértéke háromhavi átlagkeresettel emelkedik, ha a munkavállaló
munkaviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi
nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik
meg. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a
munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjra válik jogosulttá,
illetve munkaviszonya a munkavállaló halála, a határozott idő eltelte,
a munkáltató általi rendkívüli felmondás, jogellenes kilépés, közös
megegyezés vagy a munkavállaló rendes felmondása folytán szűnik meg.

A munkaviszony megszűnése esetén Önnek járó juttatások vitásak, hiszen
bizonytalan a korábban megszerzett szolgálati idő beszámítása.
Hosszabb felmondási idő és végkielégítés akkor járna, amennyiben az Ön
munkaviszonya 2010. december 10-én még fennállna.

Javaslom, hogy - esetleg hasonló helyzetben lévő kollégáival együtt -
kérjenek fel ügyvédet, munkaügyi szakjogászt a képviseletük
ellátására. Jogi kontroll nélkül semmibe ne egyezzenek bele és semmit
sem írjanak alá.

Tisztelettel:
a Tanácsadó
süti beállítások módosítása